Alig van olyan ember, akinek az életébe ne hozott volna változást az elmúlt 2 év. Az ingatlanpiac, a lakásárak változásáról is egyre több szó esik. Vajon a jegybanki alapkamat emelkedése fogja inkább átformálni a piacot vagy a pandémia okozta gazdasági válság? Friedmann Tamás ingatlan szakértővel, Az ingatlan varázsa nevű hírlevél szerzőjével beszélgettünk erről a témáról.
Mit gondolsz, általánosságban hogyan hatnak a gazdasági recessziók az ingatlanárakra és a vásárlókedvre?
- Valószínűleg lassulás várható. Az elmúlt 2-3 évben magas volt a kereslet, könnyebb volt eladni egy ingatlant, mert 0,9%-os jegybanki alapkamat mellett gyakorlatilag hozzád vágták a hitelt, ráadásul jó törlesztővel. Az elmúlt időszakban erősen megindult a kamatemelés - már most 2,1% a jegybanki alapkamat és folyamatosan emelkedik. Emiatt egyre magasabba a törlesztők, mely hatással lehet a hitelfelvételi kedvre, és az emberek megfontoltabban választanak hitelkonstrukciót.
Az előző 3 évben a keresleti piac volt a jellemző. Viszont szép lassan megyünk át a kínálati piacra - több eladó ingatlan, nagyobb alku lehetőség, és nehezebb lesz eladni az ingatlanokat, több mindent kell ahhoz teljesíteni, hogy egy ingatlan eladhatóvá váljon.
De nem szeretnék sötét képet festeni, inkább arra szeretnék rámutatni, hogy az ingatlanpiac folyamatosan változik, és pont most fog eljönni ismét egy nagy változás.
Mennyiben volt ez más az ingatlanpiac szempontjából, mint egy “mezei” gazdasági válság?
- Teljesen. Alapvetően megváltoztak a fogyasztói igények is. A pandémia elején sokan rájöttek, hogy a lakókörülményeink meghatározzák a hangulatunkat. Ekkortájt az erkélyes lakásokra és az agglomerációra magasabb lett az igény. Egy komplett elvándorlási hullám indult meg Budapest belvárosából. Ez az Airbnb hatás miatt is van: nem jöhettek turisták a városba, gyakorlatilag megállt a piac. Le is ment a belvárosi lakások értéke, a vidéki ingatlanoké - főleg a Balaton környékén - pedig felment.
Hatottak az állami támogatások (CSOK, Babaváró, Zöldhitel stb.) az ingatlanpiacra?
- Teljes mértékben. Nemcsak a fogyasztók oldaláról. Ügyes építési vállalkozók beárazták az ingatlanokat a támogatások figyelembe vételével, tehát tudják, hogy az adott házat akár 20%-kal magasabb áron eladhatják. És azok járnak különösen rosszul, akik nem kaphatják meg ezeket a támogatásokat, de mégis drágán kell, hogy vásároljanak.
Jó ötleteknek tartom ezeket a támogatásokat (Felújítási hitel, Zöldhitel), ugyanis nincs a legjobb energetikai állapotban az ország ingatlan állománya. Főleg tavaly, de még idén is nagyon nehéz volt felújítandó lakást eladni. Bár volt a Felújítási támogatás, de azt már nagyon hamar beárazták a vállalkozók. Sokan felvették, hogy ki tudják fizetni a vállalkozót, de ha nem tudták igénybe venni, akkor gyakran nem volt erre lehetőség.
Mire számíthatunk a jegybanki alapkamat emelés után? Várható nagy ingatlanvásárlási roham?
- Azt gondolom, hogy az emelés vissza fogja venni a hitelfelvételi kedvet. Most kampányszerűen felvesznek az emberek, mielőtt ugrik egyet felfelé. Hiszen jellemző az emberekre a nyereség iránti vágy és a veszteségtől való félelem.
Várhatók a fogyasztók által kevésbé ismert változások a piacon?
- Az építőipar is átalakul. Egyre inkább felzárkóznak a magyar fizetések az európai átlaghoz képest. Ezenkívül szakember hiány van az országban, és aki igazán ért a szakmájához, az megkéri az árát.
Nagy változásoknak nézünk elébe - több fronton zajlik az átalakulás az ingatlanpiacon. Érdemes minél hamarabb elkezdeni utánajárni a hiteligénylés folyamatának és az államilag támogatott hiteleknek, amennyiben ilyen lépésen gondolkodunk. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor csak nyerhetünk egy szakértő véleményével - a legfontosabb, hogy merjünk kérdezni!